Aknamélyítő Sporthorgász Egyesület Tatabánya

Tisztelt látogató! Üdvözöljük Önt az Egyesület folyamatosan megújuló honlapján!

 

Az Aknamélyítők Sport Horgász Egyesület alapszabálya (2015.05.10. egységes szerkezet)

I. Általános rendelkezések

1. Az egyesület

1.1. Neve: Aknamélyítők Sport Horgász Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)

1.2. Székhelye: 2800 Tatabánya, Gál ltp. 802.2/7.

1.3. Működési területe: Tatabánya, Megyei Jogú Város

1.4. Vízterülete: Salakos, Szivattyús, Kacsás

1.5. Bélyegzője: Kör alakú, benne az egyesület neve, a Tatabánya, továbbá 1980 jelölés, középen hal-ábrával.

2. Az egyesület célja:

2.1. A horgászsport gyakorlása, fejlesztése, népszerűsítése

2.2. A tagok horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászati lehetőség biztosítása

2.3. A szabadidő hasznos eltöltésének segítése, tagok nevelése a vonatkozó jogszabályokban foglaltak és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartására, a természet védelmére és szeretetére

2.4. Az ifjúság természet szeretetre, kulturált szabadidő eltöltésére nevelése

3. Az egyesület a célkitűzések megvalósítása érdekében

3.1. Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket, halászati jogot gyakorol az egyesület vízterületein

3.2. Biztosítja a ha/állomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az országos horgászrend szabályainak megtartását

3.3. Segíti a hatóságokat az orvhalászat és orvhorgászat megakadályozásában, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében

3.4. Rendszeres lehetőséget biztosit tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítására, halfogás és egyéb sportrendezvényeket szervez, anyagi lehetőségeihez mérten horgásztanyákat létesít és tart fenn.

4. Az Egyesület a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége és a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjaként működik.

4.1. A 2-3. pontban részletezett célok ellátásával az egyesület megvalósítja a 2011. évi CLXXXIX tv. 13. § (1) bekezdés ll. és 15. pontjában, az 1996. évi Lill. tv. 64. § (1) bekezdésében, a 2004. évi 1. tv. 49. § c. és e. pontjában részletezett, az Ectv. 2. § 20. pontja szerint közhasznúnak minősülő közfeladatokat.

4.2. Tevékenységi köre: 9499'08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (TEAOR '08)

4.3. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4.3.1.Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. /20 ll. évi CLXXV. tv. - a továbbiakban: Ectv 2.§ 22. pontjai

II. A tagok jogai és kötelességei

5. A tagok jogai és kötelességei részt venni.

5.1. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

5.2. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

6. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

7. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

8 Az egyesület tagja lehet természetes és jogi személy, aki belépési nyilatkozatával igazoltan az alapszabályban foglalt követelményeket magára nézve elfogadja, vállalja továbbá az egyesület anyagi és erkölcsi támogatását, a közreműködést a feladatok ellátásában.

9. A tagsági jogviszony az alapításban való részvétellel, vagy felvétel útján keletkezik.

9.1. Alapításban való részvétellel keletkezik a tagsági jogviszony: az alakuló ülésen való részvétellel és az alakuló ülés jelenléti ívének aláírásával.

9.2. Felvétel útján keletkezik a tagsági viszony, ha a jelöltet - írásbeli kérelmére - a vezetőség a tagok sorába felveszi. A tagsági jogviszony kezdete a vezetőség határozat-hozatalának időpont ja.

9.2.1. A tagsági jogviszony feltételei: a felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tenni arra vonatkozóan, hogy az egyesület az egyesület alapszabályát ismeri, azt, továbbá az egyesület céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezően elfogadja, vállalja továbbá a tagdíj és egyéb díjak befizetését a tagfelvételi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, a későbbiek során pedig azok esedékességekor.

10. Az egyesületnek rendes tagja és ifjúsági tagja lehet, tiszteletbeli tagi és pártoló tagi státuszt az egyesület nem vezet be.

10.1. Ifjúsági tag az 12. életévét betöltött, 18. év alatti természetes személy lehet, akit - kérelmére - a vezetőség az ifjúsági tagok sorába felvesz. A tagsági jogviszony kezdete a vezetőség határozat- hozatalának időpontja.

10.2. Az ifjúsági tag olyan különleges jogállású tag, aki egyesületi tisztségre nem választható, az egyesület tagjai számára nyitva álló rendezvényeken tanácskozási joggal vehet részt.

10.3. Az ifjúsági tagság a rendes tagi jogviszonnyal azonos módon szűnik meg azzal, hogy az ifjúsági tag jognyilatkozataihoz a szülők/törvényes képviselő hozzájárulását is mellékelni kell. Megszűnik az ifjúsági tagság a 18. életév betöltésével is.

11. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

12. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

13. Az egyesület tagjának joga és kötelezettsége, hogy az egyesület céljával egybeeső elképzeléseit az egyesület keretei között megvalósítsa és ehhez az egyesület tagjainak és kapcsolati tőkéjének támogatását igényelje.

13.1. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

14. A tag további jogai és kötelezettségei:

14.1. Az egyesület horgász-jellegére tekintettel: az egyesületnek csak az lehet a tagja. aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma alatt, valamint egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés alatt.

14.2. A tagnak jogában áll az egyesület útján állami horgászjegyet vásárolni, állami horgászjegy birtokában az egyesület vízterületein éves tagdíj ellenében horgászni, az országos és megyei szövetség, valamint az egyesület által szervezett tanfolyamokon, előadásokon, horgászversenyeken és más rendezvényen részt venni.

14.3. A tag köteles az alapszabályt, a közgyűlés, a vezetőség határozatait betartani, védeni az egyesület vagyonát.

14.4. A tag köteles a megállapított tag-, területi-, bérleti-, halasítás- és egyéb díjakat az előírt határidőben befizetni, továbbá a vezetőség által meghatározott és szervezett közösségi munkában részt venni.

14.5. A tag köteles a horgászatra vonatkozó szabályokat, az érvényes horgászrendet, valamint az egyéb korlátozó intézkedéseket megtartani.

14.6. A tag köteles a fogási naplót az előírásoknak megfelelően vezetni és a megjelölt határidőig leadni. Késedelem esetén a külön jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra.

14.7. A tag köteles őrködni a vizek és környezet tisztasága felett, haladéktalanul közölni a vezetőséggel, az esetleges környezet- és vízszennyeződést.

14.8. Az új tagokat halasítás hozzájárulás befizetési kötelezettség terheli, amely a jelen alapszabályban írt határidőben esedékes. A hozzájárulás mértékét az egyesület vezetősége határozza meg. Az ifjúsági tagokra a befizetési kötelezettség nem vonatkozik. Azon ifjúsági tagot, aki a 18. életév betöltésével felnőtt taggá válik, 50 %-os halasítási kedvezmény illeti meg, ha felnőtt taggá válása előtt legalább 3 évig ifjúsági tag volt.

14.9.A tag nem jogosult az egyesület vízterületein napijegyet váltani, vendégként horgászni.

14.10. Nem egyesületi tagok személyenként és naponként egy napijegyet válthatnak.

14.1 1. A 70. életévet betöltött tag mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól.

14.12. Közösségi munkát évente 2 alkalommal kell végezni, alkalmanként egy-egy nap időtartamban, amely pénzben megváltható. A közösségi munka megkezdésének határideje: minden év május 31. napja. Aki e határnapig nem végzi el az első közösségi munkát, az köteles a teljes közösségi munkát pénzben megváltani. A második közösségi munka határideje: minden év szeptember hó 30. napja, ezt követően csak pénzben váltható meg. A megváltási díjat a vezetőség határozza meg. A díj esedékessége: a fenti két határnapot követő hónap 15. napja.

14.12.1. Aki a 14.12. pontban írt kötelezettségének az ott előírt határidőben nem tesz eleget, annak a határidő leteltét követő 5. napon a területi engedélye minden külön felszólítás nélkül bevonásra kerül, aminek következtében a bevonásként megjelölt naptól az egyesület vizein horgászati tevékenységet nem folytathat. Az engedély mindaddig bevonás alatt áll, amíg az esedékes díj befizetésének megtörténtét a tag nem igazolja.

14.13. A közösségi munka és annak megváltása alól felmentést a vezetőség adhat, annak a tagnak, akinek egészségügyi és szociális helyzete ezt különös mértékben indokolja.

14.15. Az új tag a belépés évében is közösségi munkavégzésre kötelezett, június 30-i előtti belépés esetén két napra, ezt követő belépés esetén egy napra.

15. A tagdíj mértékét, a tagdíjfizetés módját, a tagdíj esedékességét, valamint az adható tagdíjkedvezményeket a vezetőség állapítja meg.

15.1. A fegyelmi eltiltás alatt álló tagnak - aki ezen időszak alatt horgászati tevékenységet nem folytathat az egyesület vizein - az eltiltás időtartamára eső tagdíjat és egyéb díjat is köteles megfizetni.

15.2. Akinek tagsági jogviszonya év közben szűnik meg, részére tagdíj, vagy egyéb, az alapszabályban, más szabályzatban, vagy egyesületi szerv határozatában megállapított díj visszatérítése semmilyen jogcímen nem jár.

16. A tagsági jogviszony megszűnik

a)      a tag kilépésével;

b)      a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c)       a tag kizárásával;

d)       a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

e)      16.1. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

f)       A kilépésre vonatozó nyilatkozatnak az egyesület részére történő kézbesítésévei a tagsági jogviszony - felek minden további jognyilatkozata nélkül - megszűnik. A jogviszony megszűnése évére eső tagdíjat, továbbá a már esedékessé vált egyéb díjakat a kilépő tag is köteles megfizetni.

16.2. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szerv a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

16.2.1. A kizárási eljárást a vezetőség rendeli el, attól a naptól számított 60 napon belül, amikor a kizárási okról a vezetőség tudomást szerzett. A vezető tisztségviselő köteles haladéktalanul kezdeményezni a vezetőség összehívását, amennyiben kizárási okról, illetve olyan magatartásról vagy mulasztásról szerez tudomást, amely kizárási eljárás alapját képezheti. Nem képezheti kizárási eljárás megindításának, illetve kizárás alapját az a magatartás, vagy mulasztás, amelynek elkövetése óta több mint l éveltelt, kivéve, ha az egyben bűncselekményt is megvalósított.

16.2.2. A kizárási eljárás megindítása után az eljárást az a szerv folytatja le, amely az adott tag tekintetében a jelen alapszabályban írtak szerint a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság 30 napon belül - amely indokolt esetben egyszer további 30 nappal meghosszabbítható - dönt, ehhez feltárja a tényállást, ennek köretében meghallgatja az érintetteket is. A meghallgatásokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a meghallgatott személyek is aláírnak.

16.2.3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell, amellyel szemben jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, a jelen alapszabályban írtak szerint.

16.2.4. Akinek ez egyesülettel szemben tagdíj, vagy egyéb, az alapszabályban, más szabályzatban, vagy egyesületi szerv határozatában megállapított díj - beleértve a közösségi munka ellenértékét is - tartozása áll fenn és felszólítás ellenére sem fizeti azt meg, az a tagok sorából kizárható. A kizárás nem mentesít a már esedékessé vált díjak megfizetése alól.

16.3. Az egyesület tagjairól és ifjúsági tagjairól az egyesület vezetősége naprakész nyilvántartást vezet.

16.3.1. A vezetőség törli a nyilvántartásból azt a tagot akinek tagi jogviszonya megszűnt.

17. Az egyesület szervei: a közgyűlés, a vezetőség , a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság.

18. A közgyűlés

18.1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. A közgyűlés Tatabányán - a vezetőség által meghatározott helyszínen - kerül megtartásra, kivéve ha a közgyűlés maga határozza meg - ettől eltérően - a soron következő közgyűlés helyét.

18.2. A közgyűlést a vezetőség hívja össze évente legalább egy alkalommal. A közgyűlés összehívása írásban történik. A meghívót legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt kell a tagok részére postázni, vagy más - igazolt módon kézbesíteni. A közgyűlési meghívót - ha az egyesület rendelkezik honlappal – az Egyesület honlapján is közzé kell tenni, a meghívók postázásával egyidejűleg közgyűlés kezdetéig

18.2.1. A meghívónak tartalmaznia kell

a)           az egyesület nevét és székhelyét;

b)           az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c)           az ülés napirendjét.

d)           határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját a jelen szabályzatban részletezett felhívással.

18.2.2. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltűntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

18.3. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei - írásban - a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

18.3.1. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

18.4. A közgyűlés - a napirend elfogadása előtt, a vezetőség javaslatára - levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt, valamint - titkos szavazás esetén - háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. Nyílt szavazás esetén a szavazatokat a levezető elnök számolja meg.

18.5. A vezető tisztségviselők megválasztása esetén előzetesen - a vezetőség javaslatára – háromtagú jelölőbizottság kerül megválasztására, a közgyűlésnek a jelölő bizottság tesz javaslatot a jelöltek személyére.

18.6. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a)   az alapszabály módosítása;

b)   az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)   a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d)   az éves költségvetés elfogadása;

e)   az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f)    a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g)   az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h)   a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i)               a felügyelőbizottság, továbbá a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j)    a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k)   a végei számoló kijelölése.

l)    döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal,

m)  1. fokú döntés az egyesület vezető tisztségviselőit érintő fegyelmi ügyekben

18.7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve ahol jelen alapszabály ettől eltérően rendelkezik. Az egyszerű szótöbbség a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többsége.

18.7.1. Ha a tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

18.7.2. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)             akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)             akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)             aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)            akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója

e)             aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)              aki egyéb ként személyesen érdekelt a döntésben.

18.8. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, az erre vonatkozó figyelem felhívást az eredeti közgyűlési meghívóban szerepeltetni kell

18.9. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a tagok legalább 10 %-a - az ok és a cél megjelölésével - ezt írásban kéri.

18.10. A közgyűlésekről - 30 napon belül - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a rendezvény valamennyi lényeges mozzanatát. Így különösen: a szóbeli előterjesztések rövid tartalmát, a hozzászólások lényegét név szerint, a hozott határozat szó szerinti szövegét és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az írásos előterjesztés. A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök, távollétében az őt helyettesítő személy, valamint a jegyzőkönyv vezető és a közgyűlés által választott két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

18.11. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

18.12. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

18.14. Az egyesület elnökét, elnökhelyettesét, titkárát, gazdasági vezetőjét, tómesterét (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselők), valamint a felügyelő bizottság elnökét és két tagját, továbbá a fegyelmi bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés négyéves időtartamra választja.

18.15. A vezető tisztségviselők e tevékenységüket az Egyesület érdekének megfelelően és személyesen kötelesek ellátni.

18.16. Vezető tisztségviselővé az a tag választható, akivel szemben nem állnak fenn kizáró okok, illetve összeférhetetlenség. Erről a vezető tisztségviselőnek a tisztséget elfogadó nyilatkozatában kell nyilatkozni. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

18.16.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

18.16.2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

18.16.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

18.16.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

18.16.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástói jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

18.16.6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől

18.17. A vezető tisztségviselők e tevékenységük során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegései okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

18.17.1. Ha vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

18.18. A vezető tisztségviselő, a felügyelő bizottsági elnökének és tagjainak, továbbá a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak (nevezettek a továbbiakban együtt: Tisztségviselők)' megbízatása megszűnik:

a)    határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b)    visszahívással;

c)    lemondással;

d)    a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e)    a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő. korlátozásával;

f)     a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

18.19. A Tisztségviselő bármikor, indokolás nélkül visszahívható. A visszahívásra a megválasztás
szabályai alkalmazandók.

18.20. A Tisztségviselő megbízatásáról az őt megválasztó szervhez címzett, a vezetőséghez benyújtott nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

18.21. A vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, továbbá a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai megbízatásuk ellátásáért díjazásban nem részesülnek, de igényelhetik felmerült és igazolt költségeik megtérítését.

19. Az egyesület vezetősége

19.1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. A vezetőség az egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A vezetőség5 tagú: az elnök, elnökhelyettes, titkár, gazdasági vezető, tómester, akiket erre a funkcióra a közgyűlés választ.

19.2. A vezetőség testületként működik. Határozatképes, ha ülésén a vezetőségi tagok több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve ha jelen alapszabály eltérően rendelkezik.

19.3. A vezetőség hatásköre:

a)       az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)       a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c)       az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d)       az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)       az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f)        a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g)       az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h)       részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i)        a tagság nyilvántartása;

j)        az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k)       az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l)        1) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m)      az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

n)       dönt az egyesület szakmai tevékenységét segítő szakmai szervezetek létrehozásáról, működésük szabályainak megállapításáról.

ny)    mindazon feladatok ellátása, amelyeket az alapszabálya hatáskörébe utal.

o)      megállapítja a tagok évi tagdíját, a belépési díjakat, napijegyek árát, egyéb díjakat,

p)      az halaszthatatlan esetben - a közgyűlésnek történő utólagos beszámolással - azonnali változtatást rendel el a horgászrendben, amelyről a tagokat a hirdetőtáblán azonnal tájékoztatja.

q)      az I. fokú fegyelmi jogkör gyakorlása a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében,

r)      dönt a horgászhelyeknek a tagok közötti elosztásáról, használatuk feltételeiről,

s)      megállapítja a horgászversenyek, egyéb rendezvények időpontját, a verseny feltételeit, díjait, kijelöli rendezőit, bíráit,

sz)     kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét a rendezett horgászversenyeken és más rendezvényen való részvétel esetén,

t)      kinevezi, illetve szerződést köt az egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, különböző feladatok ellátásával bízhat meg egyesületi tagokat,

u)      határoz tagdíjmérséklési, tagdíj-elengedési kérelmekben, más díjkedvezmény iránti kérelmekben, dönt egyéb pénzösszeg kifizetéséről,

ü)      az egyesület vizein irányadó horgászrend meghatározása,

19.4. A vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal köteles megtartani. Az üléseket az elnök írásban hívja össze. A meghívót - amely a tervezett napirendet is tartalmazza legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kell a tagok részére postázni, vagy más úton kézbesíteni.

19.4.1. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a vezetőség tagjainak legalább 50 %-a - az ok és cél megjelölésével- ezt írásban kéri, vagy a felügyelő bizottság a vezetőség összehívását kezdeményezi.

19.4.2. A vezetőség üléseire indokolt esetben meg kell hívni fegyelmi bizottság elnökét is, tanácskozási joggal.

19.5. A vezetőség ülésről- 30 napon belül- jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a rendezvény valamennyi lényeges mozzanatát. Így különösen: a szóbeli előterjesztések rövid tartamát, a hozzászólások lényegét név szerint, a hozott határozat szó szerinti szövegét és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az írásos előterjesztés. A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök és két jelenlévő vezetőségi tag írja alá.

20. Az elnök

20.1. Az egyesület törvényes képviselője. Képviseli az egyesületet hatóságok, más szervek és harmadik személyek előtt.

20.2. Szervezi az egyesületi életet, az egyesületi kapcsolatokat.

20.2.1. Elrendeli a fegyelmi eljárást, ezzel egyidejűleg - indokolt esetben, a fegyelmi szabályzat keretei között - jogosult határozatot hozni a tag horgászati jogának felfüggesztésére a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig.

20.2.2. Ellátja mindazon feladatokat és meghozza mindazon intézkedéseket, amelyek nem tartoznak: más egyesületi szerv hatáskörébe.

20.3. Elnököl az egyesület összejövetelein.

20.4. Őrködik az egyesület értékeinek megőrzésén.

20.5. Megválasztásánál fogva tagja a vezetőségnek.

20.6. Az elnök köteles a vezetőséget összehívni, majd ezt követően kötelező a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a)   az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b)   az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c)   az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

20.6.1. Az előző pontban részletezettek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület

21. Az elnökhelyettes:

21.1. Segíti az elnököt feladatai ellátásában.

21.2. Távollétében helyettesíti az elnököt.

21.3. Megválasztásánál fogva tagja a vezetőségnek

21.4. Az elnök megbízásából szervezi, irányítja, vezeti és ellenőrzi az egyesület szakmai tevékenységét.

21.5. A titkár: ellátja az egyesület működésével összefüggő adminisztratív feladatokat, továbbá azon egyéb tevékenységeket, amelyekkel az elnök megbízza.

21.5.1. Segíti az elnököt feladatai ellátásában, előkészíti a vezetőségi ülések és közgyűlések elterjesztéseit, vezeti a tagnyilvántartását, szervezi a rendezvényeket, versenyeket

21.6. A gazdasági vezető: intézi az egyesület gazdasági ügyeit, a vagyoni helyzetről havi szinten beszámol az elnöknek és ülésein a vezetőségnek. Gondoskodik a pénzügyi-számviteli és adójogszabályoknak megfelelő működésről, előkészíti a pénzügyi-gazdasági tárgyú előterjesztéseket a vezetőség üléseire és a közgyűlésekre

21.7. A tómester szakmai felelőse az egyesület horgászati tevékenységének, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a vezetőségnek, szükség esetén a közgyűlésnek,

22. A Felügyelő Bizottság

22.1. A felügyelő bizottság feladata az egyesület folyamatos alapszabályában rögzített tevékenységének gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. Működéséért a közgyűlésnek, felelős.

22.2. A felügyelő bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

22.3. A felügyelő bizottság elnökből és két tagból áll, működésének részletes szabályait maga jogosult meghatározni, a jogszabályok és jelen alapszabály keretei között.

22.4. A felügyelő bizottság elnökét az egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

22.5. A felügyelő bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik. Az ülést a felügyelő bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű közlésével. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a tagok írnak alá.

22.6. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel , nyílt szavazással hozza, kivéve ha jelen alapszabály eltérően rendelkezik

22.7. A felügyelő bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a közgyűlést tájékoztatni.

22.8. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésekre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról tudomást szerez, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértést vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény / mulasztás / történt, amelynek megszültetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, vagy ha vezető tisztségviselők felelőségét megalapozó tény merült fel.

22.9. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényes felügyeleti szervet.

22.10. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

22.11 A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetéséről függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak

22.12. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

22.13. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

22.14. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

23. A fegyelmi bizottság

23.1. A fegyelmi bizottság elnökből és 2 tagból áll.

23.2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai.

23.3. A bizottság jár el I. fokon minden tag fegyelmi ügyében, kivéve ahol jelen alapszabály ettől eltérően rendelkezik.

23.4. A bizottság működése során a jogszabályok, az alapszabály és a fegyelmi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően jár el.

IV. Az egyesület anyagi alapjai, gazdálkodása

24. Az egyesület tagjai - alapításkor - alapítói vagyont bocsátottak gyarapította az egyesület működése során. Az egyesület vagyonával a jogszabályok keretei között szabadon gazdálkodik. Az egyesület

24.1. gazdasági-vállalkozási tevékenységet a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

24.1.1. Gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek az egyesület vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek.

24.1.2. Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet.

24.1.3. Közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében - más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül - végzett tevékenység.

24.1.4. Közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk-ban meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;

24.1.5. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;

24.1.6. Közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve;

24.1.7. Költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:

a)    a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

b)    az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

c)    az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

d)    a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege;

24.2. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem
veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

25. Az egyesület

25.1. Bevételei:

a)     az tagdíjbefizetés,

b)     gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c)     a költségvetési támogatás:

     ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

    cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

    cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d)      az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e)      más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f)       befektetési tevékenységből származó bevétel;

g)      az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

25.2. Költségei, ráfordításai (kiadásai):

a)      alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b)      gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c)      az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d)      az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

25.3. Az egyesület bevételeit az Ectv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) az Ectv. 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

25.3.1. Az egyesület az Ectv. 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (köz az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

25.3.2. Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

25.4. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az egyesület elsődlegesen gazdasági- vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság az egyesülettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

26. Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható

26.1. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

26.2. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

26.3. Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

27. Az egyesület köteles az elfogadott beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. E kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

27.1. A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

28. Az egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

V. Az egyesület nyilvántartási és beszámolási rendjére vonatkozó rendelkezések

29. Nyilvántartások

29.1. A vezetőség és a közgyűlés határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás-, amely nem selejtezhető - éves bontásban kell, hogy tartalmazza a vezetőség és a közgyűlés által hozott határozatok

  1. számát
  2. meghozatal időpontját
  3. rövid, lényegre törő tartalmát
  4. a szavazásra jogosultak, a határozat támogatóinak, ellenzőinek és tartózkodók számát

29.2. A határozatokat azokkal, akikre nézve rendelkezéseket tartalmaznak, illetve akik számára, jogokat, vagy kötelezettségeket állapítanak meg, írásban kell közölni a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 munkanapon belül

29.3. A közgyűlés határozatai a közgyűlésen, közvetlenül a határozat meghozatala után kerülnek kihirdetésre, azok a határozat meghozatalánál jelenlévő tagokkal közöltnek tekintendők. A távollévő  tagokkal a határozatokat írásban, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell közölni. A határozatokat - ha az egyesület rendelkezik honlappal - a honlapon is közölni kell, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül, legalább 30 napos időtartamra. Az egyedi ügyekben hozott határozatok - figyelemmel a személyiségi jogokra - a honlapon nem közölhetők.

29.4. A vezető égnek a tagok széles körét érintő határozatainak honlapon történő közlésére a 29.3. pont rendelkezései az irányadók.

VI. Egyéb rendelkezések

20. Az egyesület képviseletére vonatkozó szabályok:

20.1. Az egyesület képviseletére jogosult személy az egyesület elnöke. Az elnök képviseleti joga önálló. Az egyesület elnökét - akadályoztatása illetve távolléte esetén - az egyesület elnökhelyettese jogosult helyettesíteni, képviseleti joga önálló.

20.2. Az egyesületet annak elnöke - akadályoztatása illetve távolléte esetén elnökhelyettese - akként jegyzi, hogy az egyesület előírt vagy előnyomtatott neve fölé önállóan, teljes jogkörrel írja a nevét, a hiteles aláírási címpéldánynak megfelelően,

20.3. Az egyesület bankszámlája felett a vezetőség két tagja jogosult rendelkezni.

20.4. A nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

21. A bírósági nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a törvényes határidőben - a bíróságnak be kell jelenteni.

22. Az egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtói az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

22.1. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

22.2. Jogorvoslatok rendje:

22.2.1. Az egyesület bármely szerve által hozott határozat ellen - a határozattal érintett tag - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést terjeszthet elő. A másodfokú határozattal szemben további jogorvoslatnak helye nincsen, kivéve a határozatok bíróság előtti megtámadását.

22.2.2. Másodfokon jár el:

22.2.2.1. Az elnök, továbbá a fegyelmi bizottság által hozott I. fokú határozatok esetében a vezetőség,

22.2.2.2. Minden más szerv által hozott 1. fokú határozat esetében a közgyűlés.

23. Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

24. Az egyesület megszűnése

24.1. A jogutódlással történő megszűnés: az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

24.2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esete in túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

24.3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a közgyűlés határozatának megfelelően kell felosztani.

24.4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

24.4.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

24.4.2. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenség évei fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

25. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, az Ectv, és egyéb jogszabályok az irányadók.

Jelen alapszabályt - amelyet Dr. Martin Mihály ügyvéd készített - a tagok a 2015.05.10. napján megtartott közgyűlésen fogadták el. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály korábbi módosításai alapján hatályos tartalmának.

 

Tatabánya, 2015.05.10.

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 46
Tegnapi: 36
Heti: 260
Havi: 1 391
Össz.: 102 851

Látogatottság növelés
Oldal: ALAPSZABÁLY
Aknamélyítő Sporthorgász Egyesület Tatabánya - © 2008 - 2024 - aknamelyitok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »