Aknamélyítő Sporthorgász Egyesület Tatabánya

Tisztelt látogató! Üdvözöljük Önt az Egyesület folyamatosan megújuló honlapján!

 

Aknamélyítő Sport Horgász Egyesület

Fegyelmi Szabályzata

 

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az Egyesület  Vezetősége és Fegyelmi Bizottsága az alábbi szabályzatot fogadja el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, horgászrend, tórend, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól. A fegyelmi szabályzat az Országos Horgászszövetség szabályzata alapján készült, megváltoztatás illetve helyreigazítás a Vezetőség hatáskörébe tartozik.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2. §

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

a.     aki ellen halgazdálkodással  (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b.     akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c.     akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi ellenőrök tetten értek (és a szabálysértési eljárások bizonyos körülmények miatt nem hozták meg az elvárt, elvárható eredményt);

d.     aki az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi és tórendi előírásokat megszegi;

e.     aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;

f.     aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

g.     aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni követeléseit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg vagy rosszhiszeműen valótlant állít.

h.     aki a társadalmi illetve halászati halőrt munkájának végzésében nem segíti.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. §

1.     Fegyelmi büntetések:

a./   figyelmeztetés;

b./   megrovás;

c./    szigorú megrovás;

d./   az egyesület vízterületéről, vagy a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás (ami kapcsolódó halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy, míg horgászrendi vétség esetén a vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának a tilalmát jelenti);

e./    az egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

f./    az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;

2.     Indokolt esetekben a 3. § 1. bekezdés b./ és c./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d./ ponttal együtt is ki lehet szabni.

3.     Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § 1. bekezdés b./ , c./ és d./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

4.     A 3. § 1. bekezdés d./ pontja szerinti horgászattól való eltiltás  illetve az egyesület vízterületéről való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 24 óra, leghosszabb időtartama egy  év

 

HATÁSKÖRÖK

4. §

1.     Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2.§ e./ pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.

2.     A fegyelmi eljárásra az az egyesület fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta.

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

5. §

  1. A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

-    Halászati őr, társadalmi ellenőr,

-    Megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmezett szenvedett (sértett) horgász (esetleg bármely más horgász)

-    A halászati, vízügyi, környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

  1. Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.
  2. Elrendelésre jogosultak: az egyesület elnöke.
  3. Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről (a tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően) 8 napon belül gondoskodni köteles.

Ha az egyesület tagja a 2. § a, b, c, d, e bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését, illetve a vízterületre vonatkozó horgászati jogát.

  1. Ha az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján (megítélése szerint) csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a 3. § 1. bekezdés a. vagy b. pontja szerinti fegyelmi büntetést.
  2. Ha az elkövető az elnöknek az 5. § 5. bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított 8 napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.
  3. A 4. bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 8. § 13.bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

 

ELÉVÜLÉS

6. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától 3 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

A FEGYEMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

7. §

  1. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.
  2. Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyenesági rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.
  3. A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi bizottság tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg (vizsgálóbiztosként) az azt megelőző eljárásban részt vett.

  

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

8. §

  1. A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.
  2. A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy (szükség esetén) annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
  3. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozhatja, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
  4. Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban (a bizonyítási eljárás mellőzése esetén) csak a 3. § 1. bekezdés a., vagy b. pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
  5. Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai (a felmerülő költségek térítése mellett) megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.
  6. A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
  7. A tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt aki a tárgyalás rendjét közbeszólással, vagy egyébként zavarja, a teremből (figyelmeztetés után) kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. A fegyelmi bizottság elnöke megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után (a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében) a fegyelmi bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a fegyelmi bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.
  8. Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

9.     A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi bizottság nevén kívül tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmazni.

10.  A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és (amennyiben a jegyzőkönyvet nem a fegyelmi bizottság tagja vezeti) a jegyzőkönyvvezető írja alá.

11.  A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet a bizottság elnöke azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb 8 napon belül újabb határnapot tűz ki.

12.  Ha a bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

  1. terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
  2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
  3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
  4. terhére rótt fegyelmi vétség elévült

az eljárást határozattal megszünteti.

13.  A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második (rendelkező) részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

Emellett rendelkezni kell

a.     az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábbi bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől,

b.     elmarasztaló határozat esetén:

-    az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;

-    a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § 1. bekezdés d. pontjában meghatározott büntetést alkalmazzák;

-    annak az időszaknak a kiszabott (hónapokban vagy években megállapított) büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

-    az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

-    a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

A határozat harmadik (indokolási) része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

14.  Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni.

15.  Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

16.  A 3.§ 1. bekezdésének d.- f. pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

17.  A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5. § 4. bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!), hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását.

18.  Az 1. bekezdésben meghatározott bejegyzést (ha arra lehetőség van) a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a bevezető ajánlás 7. pontjában meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség (mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson) ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.

19.  A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen ki kell hirdetni.

20.  Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesület vezetősége által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.

 

FELLEBBEZÉS

 9.§

  1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az Egyesület Vezetőségénél kell benyújtani személyesen illetve tértivevényes levél formájában az Egyesület levelezési címére megküldeni.
  2. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.
  3. Fellebbezés esetén a fegyelmi bizottság elnöke az ügy iratait, a fellebbezési határidő lejártától számított 8 napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.
  4.  Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

 

  1. Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.
  2. Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

 

MEGISMÉTELT ELJÁRÁS

10.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül a fegyelmileg sújtott személy az ügy megismételt eljárását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. A megismételt eljárás elrendelése vagy a megismételt eljárás elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A megismételt eljárást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A megismételt eljárásra a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadóak.

  

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

12.§

  1. 1.        Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt (súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével) a 8. § 4. bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

 

Ajánlás a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározásához

 

Az AknamélyítőSportHorgász Egyesület fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékét a 3. §-a határozza meg.

Ha a fegyelmi szabályzat másként nem rendelkezik, a szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell. Az esetek egy jelentős részében egyébként nem is lehet egyértelműen megállapítani, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan. Többnyire pl. nem bizonyítható, hogy az elkövető lemérte-e a méreten aluli halat, s azt abban a tudatban tartotta meg, hogy méreten aluli, vagy otthon felejtette mérőszalagját, ezért csupán becsléssel állapította meg a hal hosszát és esetleg azt hitte, hogy az méretes. (Egyébként az sem zárja ki a felelősségrevonást, ha a halat mások mérték meg és méretesnek tartották, mert a horgász köteles személyesen meggyőződni a fogott hal hosszáról).

A példaként említett és hasonló esetekben tehát nincs különösebb jelentősége annak, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan, ezt legfeljebb (ha a szándékosság vagy a gondatlanság bizonyítható) a fegyelmi büntetés mértékének megállapításánál lehet figyelembe venni.

A szabályok nem ismerete senkit nem mentesít a fegyelmi felelősségre vonás alól.

Ha azonban helyi érvényű szabályról (pl. rendkívüli tilalmi időről vagy az országosnál szigorúbb méretkorlátozásról) van szó, feltétlenül vizsgálni kell, hogy az elkövető ismerte-e a rendelkezést vagy kellő gondosság mellett azt ismernie kellet-e. Ez főként akkor fontos, ha év közben bevezetett szigorító rendelkezést szegett meg az elkövető. Ilyenkor alapvető fontosságú annak megállapítása, hogy az adott rendelkezést megfelelő módon közhírré tették-e.

Ha ugyanis valaki első alkalommal horgászik egy ismeretlen vízterületen, az köteles a horgászat megkezdése előtt az esetleges helyi szabályokról tájékozódni. Ha azonban ezt már korábban megtette és a kellő felvilágosítást megkapta (pl. írásban átadták neki a helyi horgászrendet), akkor már nem lehet elvárni, hogy a horgászat megkezdése előtt minden alkalommal újból és újból érdeklődje meg, vajon közben nem vezettek-e be valamilyen további korlátozó rendelkezést. Vétkesség hiányában nem szabható ki fegyelmi büntetés olyan személyre, aki valamely helyi jellegű korlátozó rendelkezést nem ismert és a körülményeknél fogva a tőle elvárható gondosság mellett nem is volt köteles ismerni (mert pl. nem tették közzé). Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, csak esetenként lehet elbírálni.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni

-    A cselekmény súlyosságát

-    Az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, illetőleg a terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint

-    Az adott egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket.

A gyakrabban előforduló fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a javasolt fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre. (Ezek a büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor tehát számottevő enyhítő vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg. Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet eltiltás helyett szigorú megrovás alkalmazására is.)

A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei (pl. a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, másokban megbotránkoztatást keltő vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény szigorúbb megítélés alá esik).

A cselekmény súlyának megítélésénél kell fegyelembe venni az esetleges káros következményeket is. Az enyhítő, illetőleg a súlyosbító körülményeket egyedileg kell elbírálni, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges.

Enyhítő körülmény lehet pl. az, ha az elkövető

-          Fiatalkorú,

-          Kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait,

-          Számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára,

-          Súlyos betegségben szenved,

-          Feltáró jellegű beismerést tett,

-          Tettét őszintén megbánta.

A példaként felsorolt okok azonban szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek. Ha pl. valaki tettlegesen bántalmazza a halőrt, akkor nem enyhítő körülmény, hogy kezdő horgász. Általában nem enyhítő, sőt súlyosbító körülmény, ha az elkövető italos állapotban követte el a fegyelmi vétséget (pl. az egyesület közgyűlésén botrányt okozott).

Önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagság sem enyhítő körülmény. Az a tény, hogy az elkövető ellen még nem volt fegyelmi eljárás, csak hosszabb egyesületi tagság esetén és csak olyankor enyhítő körülmény, ha az elkövető rendszeresen szigorúan ellenőrzött vízterületen horgászik. Gyengén ellenőrzött vizeken ugyanis előfordulhat, hogy az elkövető sorozatosan követett ugyan fegyelmi vétséget , s mindössze azért nem folyt még ellene fegyelmi eljárás, mert nem érték tetten.

Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövető

-          Már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;

-          Tettét italos állapotban követte el;

-          Megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, de a tett tagadása semmiképpen nem súlyosbító cselekmény;

-          A horgászszervezetben betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.

Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet a kiemelt jelentőségű, sokak által látogatott horgászvizeken, ahol a fegyelmi vétség könnyen másokat is hasonló magatartásra csábít, illetőleg kívülállókban kedvezőtlen véleményt kelt a horgászokról. Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyankor is, ha valahol elszaporodóban vannak a fegyelmezetlenségek vagy bizonyos fegyelmi vétségek (pl. a bot őrizetlenül hagyása), s a rendteremtés érdekében szükség van a példás büntetésekre.

A horgászhelyen a viselkedés szabályai: nem megengedett  a szomszédok zavarása, hangoskodás, obszcén szavak hangos-sértő használata. Ez fokozottan vonatkozik a vendégül látott horgászokra illetve ismerősökre, mivel a horgász fele az általa vendégül látott személy viselkedéséért is.

Az alkohol erős behatása alatt álló személy köteles elhagyni a tópartot külön felszólítás nélkül is.

Az ellenőrzés alá vont személy ha megtagadja az ellenőr kérését és nem adja át a területi engedélyét és a fogási naplót, illetve azt erőszakkal visszaveszi az őt ellenőrző személytől továbbá vétség megállapítása után sem adja át a területi jegyet-súlyos fegyelmi vétséget követ el.

Ha az Egyesület ellenőre a feladatát egyszemélyben látja el, a tóparton tartózkodó horgászok kötelesek az ellenőrzést végző személy felszólítására a horgászatot felfüggeszteni  és az ellenőrzés helyére kísérni az ellenőrt, segítve annak munkáját.

Az egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések

(a felsorolás csak a gyakrabban előforduló fegyelmi vétségeket tartalmazza)

  1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül (varsázás, fenékzsinórozás, dobó- vagy 1 m2-es csalihalfogó hálónál nagyobb, vagy tiltott elektromos halászat, emelőháló és gereblyéző felszerelés használata stb.)

                                                                                                                                                                3 -12 hónap /kizárás

2. az ellenőrzésre jogosult személy (halászati őr, társadalmi ellenőr, mezőőr, rendőr stb.) bántalmazása illetve akadályoztatása, sértegetése

                                           6 -12 hónap/ kizárás

3.  A horgászat során, a horgászattal összefüggő okból (pl. jelölt hellyel kapcsolatos vita miatt, stb.) más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása

                                                                                                                                                                6-12 hónap / kizárás

 Megjegyzés: nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, tehát pl. az ellene vagy más horgász, illetőleg az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz (indokolt mértéket meg nem haladó) erőszakot.

 

4.  Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül

                                                                                                                                                                    3-12 hónap

Megjegyzés: Ide tartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó helyi általános tilalom, mind pedig a törvény által előírt fajlagos tilalmak megszegése.

5.  Tilalmi időben folytatott horgászat és tilalommal védett halfajokból való zsákmány megtartása                                                                                                                               12 hónap-kizárás

6. Méreten aluli hal  megtartása                                                                                                              6 -12 hónap / kizárás

            Több hal megtartása esetén a büntetés mértékét növelni szükséges.

9.         A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak túllépése                                          

                                         6-12 hónap/kizárás                                               

11.      A kősüllőre, illetve a méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó törvényi vagy helyi súlykorlátozásnak túllépése                                                                                                                                                                                                  1-12 hónap

            Megjegyzés: A túllépés mértékétől függően növekszik.

12.      Állami jegy és érvényes területi engedély nélküli horgászat                                                                                                                                                                                hatósági eljárás

13.      Érvényes területi jegy nélküli horgászat                                                                                        

                                                   kizárás

            Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes területi jeggyel (tehát azt nem utólag szerezte be), de területi jegyét otthon felejtette. Ilyenkor első esetben helyszíni figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén pedig a Fegyelmi Szabályzat 5. §. 4. bekezdése szerinti eljárás indokolt.

 

14.      Tiltott helyen való horgászat

                                                                                                                                                                    3 – 12 hónap

 

  1. Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése

                                                                                                                                                                    6–12 hónap / kizárás

 

16.      Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal, a bevetett készség őrizetlenül hagyása)

                                                                                                                                                                    3 – 6 hónap

 

17.      A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak  túllépése

                                                                                        3-12 hónap

            Megjegyzés: További botszám után a büntetés mértékét növelni szükséges.

 

18.      Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának be nem tartása

                                                                                                                                                                            3-12 hónap

            Amennyiben egy felszerelésen 4 vagy azt meghaladó számú horog van, akkor a tiltott eszközökkel folytatott horgászat (1. pont) kategóriába tartozik.

19.      A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási naplóba

                                                                                                                                                                  3 – 12 hónap

                                                 

20.      Természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok zsákmányolása

                                                                                                                                                                    6 hónap-kizárás

21-22.          A partvédőmű vagy más műtárgy, vagy növényzet megrongálása, a környezetvédelmi szabályok megszegése Házirend megsértése (pl. szemetelés, cigaretta csikkek eldobálása)

                                                                                                                                                                    3 -12 hónap

     

23.      Aki a vendéghorgász fogadására vonatkozó előírásokat megszegi, azt a vendéghorgász fogadásának lehetőségétől el kell tiltani.

                                                                                                                                                                     12 hónap

24.horgásztárs sértegetése illetve horgászról valótlan, nem bizonyított információk terjesztése, rosszhírének keltése             megróvás-3 hónap

 

25. Hamis tanúzás                                                                                                                                  12 hónap-kizárás

26.Zajjal járó tevékenység folytatása ( pl. fűrészelés, kalapálás, akkumulátoros illetve belső égésű motorral működő eszközök használata-motoros fűkasza, aggregátor, akkus fúrócsavarozó) a horgászrendben meghatározott időszakon túl

                                                                                                                                   megróvás-3 hónap eltiltás a horgászattól.

(kivétel:természeti csapás illetve szándékos rongálás miatt bekövetkezett kár illetve olyan hiba, melynek azonnali kijavítása nélkül súlyos személyi sérülés illetve jelentős anyagi kár is bekövetkezhet.)

 

27. Horgászhely átépítésének elhúzódása illetve a balesetveszélyes hibák kijavításának elmulasztása a horgászrendben meghatározott időtartamon belül.

                                                                                                                                                 megrovás-6 hónap eltiltás

 

28. Amennyiben a 3. paragrafus 1. a) ill.b) pontjában kiszabott fegyelmi büntetés ellenére( figyelmeztetés, megrovás) ismét elkövetik a szabálysértést fegyelmi tárgyalási eljárás lefolytatása kötelező és a kiszabott büntetés a korábbinál súlyosabb kell legyen.

 

Ezt a fegyelmi szabályzatot az Aknamélyítő SportHorgász Egyesület Vezetősége és Fegyelmi Bizottsága megtárgyalás után elfogadta, érvényes 2017.január. 01 napjától

 

 HE. elnök sk.                                                              Fegy. Biz. elnök sk.

 

 

FELTÖLTÉS ALATT



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 18
Tegnapi: 19
Heti: 199
Havi: 295
Össz.: 113 270

Látogatottság növelés
Oldal: FEGYELMI SZABÁLYZAT
Aknamélyítő Sporthorgász Egyesület Tatabánya - © 2008 - 2025 - aknamelyitok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »