Aknamélyítő Sporthorgász Egyesület Tatabánya

Tisztelt látogató! Üdvözöljük Önt az Egyesület folyamatosan megújuló honlapján!

Tisztelt látogató!

Ezen az oldalon található információk a MOHOSZ weblapjáról származnak!

 

 

A MOHOSZ weblapja itt  érhető el!

A lényeges jogszabályok pedig itt  találhatók

Magyar Országos Horgász Szövetség
1124 Budapest, XII., Korompai u. 17.
A MOHOSZ ORSZÁGOS HORGÁSZRENDJE

 

A MOHOSZ Országos Horgászrendjének célja: elősegíteni a horgászat céljának érvényesülését,
sportszerű eszközökkel és módszerekkel történő halfogást, a kifogott hallal való kíméletes
bánásmódot, a vízterületeken a szabadidő kulturált eltöltését, a természetben való egészséges
kikapcsolódást, a természeti értékek, a vízi, a vízparti környezet megóvását. A horgászatot törvények
és egyéb jogszabályok szabályozzák. A vizek különböző méretűek és adottságúak ezért a
horgászközösségek, a vízhasznosítók a helyi viszonyoknak, adottságoknak megfelelően további
részletességgel szabályozzák helyi horgászrendek keretén belül a horgászatot. Az országos
horgászrend a horgászközösség általános normáit és etikai szabályait rögzíti. Fontos tudni, hogy a
helyi horgászrendek a használható horgászkészségeket, az alkalmazott módszereket és fogható
mennyiségeket, a horgászat más feltételeit is szigorúbban szabályozhatják. A törvényi meghatározások
szerinti méretkorlátozások megváltoztatása, enyhítése és tilalmi idők alóli szakmai indokok alapján
történő mentessége csak a halgazdálkodási hatóság hozzájárulásával lehetséges.
A Magyar Országos Horgász Szövetség, a Megyei és Területi Horgász Szövetségek és Egyesületeik
vízterületein és mindazon más vizeken, ahol ennek betartását előírják a következők a horgászat
országos szabályai:
I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
A horgászat szabályozásának szintjei:
­ Törvények (Országgyűlés)
­ Egyéb jogszabályok, rendeletek (Minisztériumok, önkormányzatok)
­ Hatósági határozatok (pl. a halgazdálkodási hatóság: a Megyei Kormányhivatal, Vadászati és
Halászati Osztályai, halászati főhatóság: NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és
Halászati Osztálya)
­ MOHOSZ Országos Horgászrendje
­ Helyi horgászrendek (az adott víz hasznosítójának helyi szabályai)
­ Horgászetikai normák
Egyes fontosabb jogszabályok megjelölése:
­ a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény;
­ a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.)
VM rendelet
­ 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről,
valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény;
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény;
- az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
- a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről,
valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok
közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
- a szabad vízen (a jégen) való tartózkodás alapvető szabályairól 46/2001. (XII.27.) BM rendelet (a
rendelet 2014-ben várhatóan változik)
- a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, mely tartalmazza a Hajózási
Szabályzatot és a csónak kötelező felszerelését (II-2. melléklet)
Az állami előírásokról
A horgászatot a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló hatályos törvény, a kapcsolódó rendeletei
és a horgászatra vonatkozó egyéb jogszabályok szabályozzák.
Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások
a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből a legfontosabb kiemelt szakaszok:
A horgászatra vonatkozó következő kivonat, egyedi szerkezetű összeállítás, helyenkénti beszúrásokkal
a jobb értelmezhetőség érdekében a 2013. évi CII. sz. a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló
törvényből és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletből készült.
A horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és
horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása.
A horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból,
horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve.
A hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a horgászat során történő megfogása és a vízbe
vissza nem engedése.
A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa
feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított
személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel
szerzi meg a hal tulajdonjogát.
A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése
tilos.
A halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül
időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására.
A halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen
oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól
számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett
átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény.
A nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a
halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba
vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette.
A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység horgászat esetén
állami horgászjeggyel a törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.
Horgászatra jogosító okmányok
A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez állami horgászjegy,
fogási napló, valamint a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.
Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni állami horgászjegy birtokában lehet, a hal
megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
Állami horgászjegyről
Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes
állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az
állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban
tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.
Az állami horgászjegy nem ruházható át.
Egy személynek – az adott típusból (állami horgászjegy) – egy naptári évben csak egy adható.
Az állami horgászjegy díj ellenében váltható. Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és
kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. A
horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható.
Az állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a kérelmező megfelel a
törvényben előírt feltételeknek (aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi
érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási
naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott
vizsgabizonyítvánnyal igazolja).
Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött, a hároméves kortól
(horgászat alsó korhatára) az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy, az
állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy, illetve a
horgászvizsga letétele alól mentesített értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az
állapotát igazoló okmányokat benyújtja.
(Az állami horgászjegyet ki kell váltani, de az díjmentes az ebben a szakaszban felsorolt személyek
részére a feltételek teljesülése esetén)
A horgászvizsga letétele alól mentesített értelmi fogyatékos személyek és az állapotát igazoló
okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személyek számára az állami horgászjegy
megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi
igazgatósága állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján.
Az állami horgászjegy igénylője köteles írásban nyilatkozni szabálysértési, illetve büntetőjogi
felelősségéről, arról, hogy nem áll ezekből eredő korlátozás hatálya alatt, illetve még nem rendelkezik
az adott évre érvényes állami horgászjeggyel, valamint az előző évre szóló fogási naplóját leadásáról.
Az állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni
a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság – a jogosult kérelmére, díj ellenében –
intézkedik az okmányok pótlásáról.
Állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a bírság jogerős kiszabásától számított három
hónaptól három évig terjedő időtartamra – akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.
Az állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől:
a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási
hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,
c) akinek a horgászattal, vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi
felelősségét megállapították,
d) aki tiltott eszközzel vagy módon horgászik.
Az állami horgászjegy kiadása megtagadásának a három hónaptól három évig terjedő időtartamát a
halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot
kiszabó határozatban.
Az állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az állami halászjegy, illetve állami
horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a
közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a kormányhivatal földművelésügyi
igazgatóságának leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát beszámítják.
Területi jegyről
A halgazdálkodásra jogosult(ak) területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati
lehetőséget biztosíthat. Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.
A területi jegy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen csak állami horgászjeggyel és fogási
naplóval együtt jogosít horgászatra. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie
a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező.
A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani a nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási
naplót, a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet. Ezeket a halfogásra
jogosító okmányokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult (vízhasznosító), a
halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre
felhatalmazott képviselőjének felhívására köteles bemutatni és átadni.
A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult
köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány
birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.
Halgazdálkodási vízterületen az érvényes állami horgászjegy birtoklása nélkül történő halfogás, az
arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak minősül.
A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes
horgászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység
jogosulatlan horgászatnak.
A horgászati jogsértő cselekményeknek minősített eseteiben az állami horgászjegyet a halászati őr
intézkedése során visszatarthatja a jogsértő személytől és a szabálysértési eljárás kezdeményezésével
megküldi a halgazdálkodási hatóságnak.
A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben a
területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági szabálysértési vagy
büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja
vagy visszavonja.
Állami horgászvizsgáról
Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon
lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság negyedévente legalább egy állami
horgászvizsga napot jelöl ki.
A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet is feljogosíthat
horgászvizsgáztatásra, mely vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény
alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása. A
kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét
és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal honlapján vagy egyéb formában
közzéteszi. A vizsgáztatásra feljogosított szervezet (pl. szövetség. egyesület) a meghirdetett
horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt 15 nappal honlapján vagy
egyéb formában közzéteszi.
Ha a legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a
más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult.
A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy
részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja.
Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga
bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy
állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.
Az állami fogási naplóról
A horgászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti,
naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány.
A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet, pl. horgász egyesület az állami
horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.
Az állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni
és évente egyszer leadni.
A fogási naplót az állami horgászjegyet kibocsátó részére, az állami horgászjegy kiváltásának helyén
kell leadni.
Az állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő
év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta
vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik.
A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött
napok számát.
A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról az átvevő igazolást
ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik,
hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami
horgászjegyét kiváltani.
A tárgyévet követő év február 28-i leadási határidőn túli, vagy hibásan kitöltött fogási napló esetében
is kiadható az állami horgászjegy. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj
összegének kétszerese.
A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő
éves naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat
esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének. A horgászat vagy a halászat során,
legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell
tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését.
Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a
horogtól való megszabadítás után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem
kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.
A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a
horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A
bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász a nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva ismét
darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
A kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső őshonos halat faj szerinti bontásban,
egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni, darabszám-korlátozás alá nem eső
őshonos halat fajszerinti bontásban kilogrammban kell megadni, az egyéb őshonos halfajokat
együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén
kilogrammban kell megadni.
A fogási naplóba a hal becsült testtömeg adatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszámkorlátozás alá tartozó halfajok testtömeg adatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni, melyhez
vízterületenként, halfajonként és naponta 3 sor áll rendelkezésre a fogási naplóban.
A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig (a tárgyévet
követő év január 31 -ig ) használható.
A horgászat szabályairól
Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három,
darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy
darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
A hároméves kortól (horgászat alsó korhatára) az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem
töltött állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász
kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.
A gyermek horgász és horgászvizsga letétele alól felmentést kapott értelmi fogyatékos az állami
horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészséget
használhat
A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi
fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy
folyamatos jelenlétében horgászhat.
A fogási méret : a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság
A horgászat gyakorlása során be kell tartani a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére
vonatkozóan: az őshonos halfajok fogására vonatkozó szabályokat; az egyes halfajok kifogását tiltó
fajlagos tilalmi időket, a kifogható halfajokra vonatkozó méretkorlátozásokat, a halfajonként naponta
kifogható horgászati mennyiségi korlátozást
A halgazdálkodásra jogosult, a vízhasznosító az előző bekezdésben meghatározottaktól eltérő
korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő vízterületére vonatkozóan, amennyiben ezeket
a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.
Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban
megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más
hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.
Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi
korlátozások által tiltott halat – a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez
sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell
helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.
Tiltott módszerekről
Tilos a horgászat során a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása,
amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.
Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül a gereblyézés
alkalmazása. A gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán
kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer.
Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba
csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. Fogási tanúsítványt csak halászati engedélyes igényelhet.
Fogható őshonos és idegenhonos halfajok, illetve nem fogható őshonos halfajok
Őshonos fogható halfajok :
angolna, bagolykeszeg, balin, bodorka, compó, csuka, dévérkeszeg, domolykó, fogassüllő, harcsa,
garda, jászkeszeg, karikakeszeg, kősüllő, laposkeszeg, márna, menyhal, paduc, ponty, sügér, sebes
pisztráng, szélhajtó küsz, szilvaorrú keszeg, vörösszárnyú keszeg
Őshonos , egész éven át nem fogható halfajok :
Kecsege, széles kárász, vágó durbincs
Vizeinkben előforduló és fogható idegenhonos halfajok :
lénai tok, lapátorrú tok, amur, fekete amur, razbóra, ezüst kárász, busa, törpeharcsa, fekete
törpeharcsa, pettyes harcsa, afrikai harcsa, pataki szaijbling, szivárványos pisztráng, tüskés pikó,
naphal, pisztrángsügér, amurgéb, folyami géb, csupasztorkú géb, Kessler-géb, feketeszájú géb, tarka
géb, kaukázusi törpegéb
aláhúzással jelölve az inváziós (terjedő. életteret elfoglaló) halfajok
Egész éven keresztül nem fogható védett és fokozottan védett halfajok
Hazai védett fajok listája botos kölönte, cifra kölönte, dunai nagy hering, fenékjáró küllő,
halványfoltú küllő, fürge cselle, gyöngyös koncér, leánykoncér, kurta baing, nyúldomolykó, pénzes
pér, selymes durbincs, széles durbincs, viza, sima tok, sőregtok, vágótok, sujtásos küsz, szivárványos
ökle, réti csík, kövicsík, törpecsík, vágócsík, vaskos csabak
Fokozottan védett fajok listája: dunai ingola, tiszai ingola, Vladykov-ingola, dunai galóca,
felpillantó küllő, homoki küllő, lápi póc, magyar bucó, német bucó, petényi márna (magyar márna)
Fogási tilalmi idők: Csukát, február 1-től március 31-ig;
Süllőt, balint, sügeret március 1 -től április 30-ig;
Kősüllőt március 1 -től június 30-ig;
Márnát, jászkeszeget, domolykót, szilvaorrú keszeget, paducot és
gardát április 15-től május 31 -ig;
Pontyot május 2-től május 31 -ig;
Compót és a 100 cm-nél kisebb harcsát május 2-től június 15-ig;
Sebes pisztrángot október 1-től március 31 -ig
tilos kifogni.
Méretkorlátozások :
20 cm-es mérettel védett halfajok: jászkeszeg, garda, paduc, szilvaorrú keszeg
22 cm-es mérettel védett halfaj : sebes pisztráng
25 cm-es mérettel védett halfajok : compó, domolykó, menyhal, kősüllő
30 cm-es mérettel védett halfaj : ponty, süllő
40 cm-es mérettel védett halfajok : csuka, balin, márna
60 cm-es mérettel védett halfaj : harcsa
A megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap
huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az
azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra,
a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
Egyes halgazdálkodási vízterületeken ezektől az előírásoktól a kormányhivatal földművelésügyi
igazgatósága – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – eltérhet. Az eltérés időtartamát a
vízhasznosítónak az adott évi területi jegyen, vagy mellékletén fel kell tüntetnie. A jogosulatlan
kifogás halvédelmi szabálysértése az ilyen eltérő fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is
megvalósul. A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a
jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méretvagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott
időtartamra felmentést engedélyezhet.
Horgászat napi mennyiségi korlátozása
Az állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi
darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb
5 darabot foghat ki. A kifogott halat a korábban kifogottal kicserélni tilos.
Az állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi
darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki. Ha a
horgász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel ezt a súlyhatárt
átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat
nem foghat ki.
A gyermekhorgász és horgászvizsga letétele alól felmentést kapott értelmi fogyatékos a napi
darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás
alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.
A kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a
horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. Tilos a megfogott halak kínzása. A megtartani nem
kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kívülről horogra akadt halat megtartani tilos. A
kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy
azonnal le kell ölni. A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani kíméletesen
és gyorsan leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb halak élve is szállíthatók, kizárólag olyan
tárolóedényben, amely biztosítja a számukra a megfelelő életfeltételeket.
Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós
idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási
vízterületen szabad, ahol az kifogásra került.
Horgászatra vonatkozó speciális szabályok
Az ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási
felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz.
A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a telelő és szaporodó helyek védelmére
halgazdálkodási kíméleti területet jelöl ki. A halgazdálkodásra jogosult (vízhasznosító) a területi
jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület
határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli
hatályának megismertetéséről
Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények
megbontása, károsítása.
November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár
használata a halfogási tevékenységhez tilos.
A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász saját használatra csalizás céljából gyűjthet
más hasznos víziállatot, a védelem alatt álló fajok kivételével.
Halőrzés
A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló törvénynek
megfelelően szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kell rendelkeznie.
A halászati őr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is
eljárni. Az állami alkalmazásban álló halászati őr bármely halgazdálkodási vízterületen eljárhat.
Az alkalmazott halászati őr a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult a jogszabályokban
meghatározott jogkörein túl:
- azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására
irányuló tevékenységet végez, vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására
felszólítani;
- a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására
felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény
ellenében visszatartani,
- a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi
időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen
visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,
- a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől
a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,
- a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami
horgászjegyet elvenni attól a személytől, aki tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy
halászik, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,
kíméleti területen horgászik vagy halászik, tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
védett hal egyedét kifogja, általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy a méret-, illetve
mennyiségi korlátozásokat megszegi.
A halgazdálkodásra jogosult kérelmére a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi
halőröket bíz meg. Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki halászati őri vizsgát és
esküt tett, a hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és szolgálati naplóval rendelkezik. A
társadalmi halőr jogosult:
- a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és azok átvételére,
- horgászati, halászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a
halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a
halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,
- a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés
gyanúja esetén a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy a hal visszaengedésére.
A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az esküt tett társadalmi halőr részére szolgálati
igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.
A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során:
- jogosulatlan vagy nem megengedett módon való horgászat esetén a kifogott halat, valamint a
kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja;
- jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;
- a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az
illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;
- jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott
tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi
helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára
szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket ellenőrizni;
A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki:
-a jogosulatlanul horgászó;
-a fogási napló vezetését elmulasztó;
-a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó;
-a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását
(gyűjtését) megvalósító;
-a kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati
vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést
végző;
-a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel
halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
-a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő
eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
-az állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;
-az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;
-a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot,
szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
-a méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat
jogosulatlan kifogását megvalósító személlyel szemben.
A halvédelmi bírság kiszabható legkisebb és legmagasabb összegéről, valamint a bírság kiszabásának
és a befizetés szabályainak részleteiről a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló
kormányrendelet rendelkezik.
II. A HORGÁSZAT RENDJE
E fejezet előírásainak hatálya kiterjed mindazon vizekre, amelyek a szervezett horgászközösségen – a
MOHOSZ-on – belül, az országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület
halgazdálkodási jogosultságába, haszonbérletébe tartoznak, illetve mindazon más vízterületre, ahol ezt
előírják az ott horgászók számára. A vizek különbözőségéből fakadóan és a gazdálkodás helyi
adottságai miatt részletesebb, általában szigorúbb szabályozást tesznek szükségessé, amit az e vizekre
életbe léptetett úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a horgászati-halgazdálkodási
hasznosítók állapítják meg és általában feltüntetik a területi engedélyeken, vagy más formában teszik
közzé. A helyi horgászrend egyes jogszabályi előírásoktól is eltérhet általában, szigoríthat, vagy egyes
esetekben a halászati hatóság engedélyével enyhíthet is. Ha a horgász számára ismeretlen vízen kíván
horgászni, előzőleg kötelessége megismerni a helyi horgászrendet az országos szabályozástól eltérő
előírásokat. A horgászat megkezdése előtt arról is meg kell győződnie, hogy a birtokában lévő területi
engedély érvényes- e az adott vízterületre. Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt
rendelkezéseket nem tartja meg, egyesülete vonja fegyelmi úton felelősségre. A törvényi és
halgazdálkodási hatósági előírások megsértése halvédelmi szabálysértési eljárást von maga után.
1. A horgászok környezetvédők és ennek mindig meg kell mutatkozni magatartásukban, ezért óvják a
vizek állat és növényvilágát. A horgászok szervezetei pedig jelentős anyagi áldozatvállalással pótolják,
értékes halfajokkal fejlesztik a vizek halállományát.
2. A vizek környezetének védelméből fakadóan a horgászat során tilos a vízi és vízparti élőhelyek
károsítása, a halak szándékos zavarása. Az észlelt víz- és környezetszennyezést, kivált a halpusztulást
és a halbetegséget a horgász haladéktalanul jelentse a horgászrend mellékletében megtalálható
tájékoztató anyagnak megfelelően a vízhasznosítónak, a halőrnek, az illetékes környezetvédelmi,
vízügyi felügyelőségnek, a halgazdálkodási hatóságnak, vagy más hivatalos személynek, szervnek.
3. Az etetés a horgászat eredményességét segíti. Etetőanyagot megfelelő minőségben és mindig
mértéktartó mennyiségben használjunk. A víz minőségének védelme érdekében tilos minden olyan
anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja. A szoktató etetést egyes vizekre szóló rendeletek,
vagy a halgazdálkodási hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja.
4. Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely kialakításához, fenntartásához elengedhetetlenül
szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve
irtása és a partvédelmi létesítmények megbontása.
5. Amennyiben egész éven keresztül nem kifogható, védett, vagy fokozottan védett halfaj kerülne
horogra (vagy csalihalfogó hálóba), akkor azt igen nagy körültekintéssel kell a horogról levenni, vagy
mélyre nyelés esetén a zsinórt a hal szája előtt elvágva a fogott halat haladéktalanul, gondosan kell a
vízbe visszahelyezni.
6. A horgász köteles a horgászhelyét tisztán tartani és azt a horgászat befejeztével tisztán hátrahagyni.
Halat a vízparton, vagy a vízen tisztítani nem lehet, vízparton kizárólag csak ott tisztítható, ahol erre
kijelölt hely van. Szemetet, étel-, ital-, és horgászcsalimaradékot, vagy más hulladékot a
horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a vízparton nincs erre a célra kialakított szemétgyűjtő, a horgász
köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet és annak megfelelő elhelyezéséről
gondoskodni.
7. Védett természeti területekre eső horgászvizeken a horgásznak kellő gondossággal kell ügyelni a
természetvédelmi, nemzeti parki előírások betartására.
8. Horgászni csak a vízi közlekedési rend elsődlegességének betartásával szabad. A horgászat során az
esetleg használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani. A csónak tulajdonosa
köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori rendeleti
előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint
vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól vagy
csónakból horgászók bevetett felszereléseitől, a motoros vízijármű használata esetén a sebességet
csökkenteni kell a indokolatlan hullámverés elkerülése érdekében.
9. A kijelölt fürdőhelyeken – azok fürdőzők általi látogatottsága idején – csak a kijelölő hatósággal, a
strand tulajdonosával, kezelőjével egyeztetett időpontban szabad horgászni.
10. A horgász sötétedés után – ha közvilágítás nincs azon a területen– köteles horgászhelyét
folytonosan és jól látható módon megvilágítani.
11. Folyóvíz jegén horgászni tilos. Állóvíz jegén csak ott szabad, ahol az nem tiltott és a jég legalább
10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket köteles szembetűnően megjelölni.
A horgászhelyet a jégen nem szabad járművel megközelíteni. A 14 éven aluli gyermekhorgász a jégen
is kizárólag csak felnőtt felügyeletével tartózkodhat, horgászhat.
12. A horgász egyidőben kizárólag két horgászbottal (botonként legfeljebb 3-3 horoggal) horgászhat.
A vízhasznosító a helyi horgászrendben szigoríthatja a horgászeszközök és módszerek használatát. A
két horgászbot mellett egyidejűleg használható 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló, mellyel
csak ragadozó halak horgászatához fogható csalihal. Tilos a csalihalfogó hálóval étkezésre vagy
háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgászkészségektől
eltávolodni. Az egy négyzetméternél nagyobb emelőháló, más hálótípus, vagy csalihalfogó varsa
használatát a törvényi előírások nem engedélyezik.
13. A horgot a csalival horgászbottal lehet a kívánt helyre bevetni. Kivéve, ha a víz hasznosítója,
haszonbérlője a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik.
14. A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal
bevághasson. Ez a sportszerűség elve. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként
nem rendelkezik. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni.
15. A horgász a halgazdálkodási hatóság, vagy a horgászszervezet, vízhasznosító által kíméleti
területté nyilvánított vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi,
környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság által meghatározott korlátozásokat is köteles betartani.
16. A horgászhely, a módszer, a felszerelés és a csali úgy választandó meg, hogy a hal
kifogásakor annak lehetőség szerint ne okozzon kárt. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez
a merítőszák, illetve egyes nagytestű halfajok fogása során vágóhorog használata elvárható. 17. Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartani tilos.
18. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól
kíméletesen megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) a vízben kell tartani,
vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen
vissza kell ereszteni a vízbe. A megtartott halat a később fogott másik hallal kicserélni tilos.
19. A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen
leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan
tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az
állatot érő stressz hatásokat.
20. A horgászat során a fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. A hal tárolására
megfelelően tágas, lehetőleg karikás haltartó szákot használjunk, melynek anyaga csomómentes
legyen. A fémből készült tartószák komoly sérüléseket okozhat a halaknak, ezek használatát
mindenképpen kerüljük. A megfogott halat tartószákban, vagy egyéb tárolóeszközben huzamosabban
több napon keresztül ne tároljuk, illetve a néhány napig tárolt hal élve, vagy elpusztulva sem
bocsátható vissza a vízbe.
21. A fajlagos halfogási tilalom idején olyan horgászmódszert kell választani, mellyel elkerülhető az
éppen tilalom alatt álló, ívó halak megfogása.
22. Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása
nélkül nem lehet eltávolítani, akkor a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott
horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a
hal villantó, balinólom vagy más műcsali hármashorgát nyelte mélyen le, de a horgot ilyenkor is a
legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.
23. A gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más
testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer. Ezért tilos a horognak
olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe („gereblyézés”).
Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült.(Pl. ólomba rögzített
nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a főzsinórra előke nélkül közvetlenül felkötött, vagy a
műcsali elé kötött egyes és hármas horog.). A gereblyézés a halaknak komoly sérülést okoz, így a
halvédelmi szabálysértésen kívül állatkínzásnak minősül és büntetőeljárást vonhat maga után.
24. Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra.
25. A horgászmódszerek igen sokfélék. A horgászat technikájának és eszközeinek fejlődésével új és új
módszerek és ezeket szolgáló horgászeszközök alakulnak ki. A törvényi előírások a tiltott módszereket
szabályozzák, a horgászat országos szabályai a horgászat általános kérdéseit szabályozza. Az egyes
speciális horgászmódszerek konkrét szabályozására a vízterület helyi horgászrendjében a
vízhasznosítónak van lehetősége. 26. A fogási naplót a jogszabályi előírások szerint kell vezetni. A horgász a kifogott és
megtartani kívánt darabszám-korlátozás alá eső halat a horogtól való megszabadítás után
köteles az előírások szerint a fogási naplóba bejegyezni. A hal becsült testtömeg adatait 0,5 kg
pontossággal kell beírni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul
elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett
halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően, a
vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta
alkalmanként is el kell elvégezni, ha a horgász a vízterületet napközben elhagyja, illetve, ha
ugyanazon a napon horgászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
27. Tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetésre, akár más címen létesíteni,
fenntartani és megjelölni. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem
rendelkezik.
28. A horgász joga és lehetősége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni és az észlelt
szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését, a rongálást hivatalos személynek, illetve szervnek
(halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni.
29. A rendészeti igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkező halászati őr közfeladatot ellátó személy. A
horgásztól az ellenőrzés során elkérheti horgászatra jogosító okmányait és a személyazonosításra
alkalmas okmányát is. Jogosult átvizsgálni a horgászati eszközöket, a módszert és a horgászzsákmányt
a tilalmi idő, a méret- és darabszám korlátozás vonatkozásában. Az előírások megszegése esetén
jogosult a kifogott halat visszahelyeztetni, visszahelyezni, az élettelen halat elismervény ellenében
visszatartani. A halőr halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegyet is visszatartja a hatósági
eljárás megindítása miatt. Szabálysértés, vagy a horgászrend megsértése esetén a területi jegyet is
visszatarthatja, mely jegy a vízhasznosítónak kerül megküldésre. Az igazolvánnyal rendelkező
társadalmi halőr is eljárhat a rendeletben szabályozott hatásköre és intézkedési lehetősége szerint. A
rendészeti -halászati őr az őrzött területen gyanú esetén a jármű átvizsgálásáról is intézkedhet, ha a
halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges.
30. A törvényi, rendeleti, hatósági előírások megsértése büntetőjogi, vagy halvédelmi szabálysértési
eljárással, pénzbírság kiszabásával és az állami horgászjegy váltási lehetőségből meghatározott
időszakra való kizárással jár. Az országos, vagy helyi horgászrend előírásainak megsértése
horgászrendi vétség, mely fegyelmi eljárást von maga után.
III. A HORGÁSZAT ETIKAI SZABÁLYAI
A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kultúrált ember, a
horgász megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az
egész horgásztársadalmat, ezért fokozottan ügyeljünk a viselkedési normák betartására.
1. A horgász a vizek partján kikapcsolódva, a halfogáson keresztül élményt szerezve, felfrissülve
mindig a sportszerű horgászatra, a szabályok betartására, a természeti környezettel való összhangra és
nem mindenáron történő halfogásra törekszik.
2. A horgászok kikapcsolódásának lényege a vizek, partok csendje, nyugalma, felüdülést jelentő
természeti környezete és a halfogás élménye. Azért, hogy mindez érvényesülhessen a horgász kerülje a
kiabálást, hangoskodást, a technikai eszközök hangos működtetését és tartózkodjon a másokat
megbotránkoztató beszédstílustól, vízpartokra nem illő viselkedéstől nehogy ezzel mások pihenését,
kikapcsolódását megzavarja.
3. A horgász alapvető érdeke a vizek környezetének, természeti értékeinek, a halállományának
védelme, ezért tekintse kötelezettségének a horgászhelyének tisztántartását és a vize, egyesülete
környezetvédelmi munkájában való részvételt. Mindenkor védjük a halak élőhelyét a vizeket és
vízparti környezetet. A felelős horgász tiszteli a környezetet. Horgászatkor ne hagyjunk semmilyen
szemetet – beleértve a kopott, levágott damilokat, horgokat (ezek veszélyesek lehetnek másokra és az
állatvilágra is), csalikat – magunk után a vízen, a vízparton, a víz környezetében. Soha ne öntsünk ki
semmilyen szennyezőanyagot sem a vízbe, sem a talajra. A horgászhelyünket tartsuk mindig
szemétmentesen és tisztán hagyjuk hátra. A területről elvitt hulladékot megfelelő módon, az erre a
célra kijelölt nyilvános szeméttartókba, konténerekbe, vagy az otthoni szemétgyűjtőkbe helyezzük el.
Minimalizáljuk a vizek, vízfolyások töltéseinek és partszakaszainak az erózióját, pusztulását.
Támogassuk a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseket. Értesítsük a vízhasznosítót
(halőrét), és az illetékes hatóságot a bekövetkezett környezetkárosodásról, vízszennyezésekről,
halbetegségekről.
4. Minden személy, aki horgászik a vizeken, a vízpartokon egyenlő – függetlenül kortól, nemtől,
beosztástól, tapasztalattól. Legyünk udvariasak más horgásztársakkal, tiszteljük más horgászok jogait.
Tartsuk tiszteletben a többi horgász és a szabadban pihenni vágyók jogait. Tiszteljük a tulajdonjogokat
és ne kövessünk el birtokháborítást magánkézben lévő földeken és vizeken.
5. Rendszeresen gyarapítsuk horgászati ismereteinket és tudásunkat. Folyamatosan keressünk új
ismereteket és tapasztalatokat. Osszuk meg tudásunkat és tapasztalatainkat másokkal. Gyakoroljuk és
tartsuk be a horgászatra vonatkozó szabályokat. Ismerjük meg és tartsuk be a hajózási szabályokat is.
Részesítsük előnyben a sporthorgászatot és mindig tartsuk be a horgászrendi előírásokat. Legyünk
együttműködőek és megértőek a bennünket képviselő, a közösségi döntést végrehajtó
horgászegyesületünk felé, munkánkkal, javaslatainkkal segítsük az egyesület törekvéseit.
6. A horgászversenyek és a horgász versenysportnak a törekvése a felszerelések, a fogástechnika
fejlesztése az eredményesség és halat kímélő módszerek kialakítása érdekében. A horgászversenyek
mottója: a megfogott hallal való kíméletes bánásmód, a halak biztonságos élvetartása, majd a
mérlegelést követő mielőbbi elengedése. A három órát meghaladó versenyek során a halak kímélése a
gyakori , szakaszos mérlegeléssel és visszaengedéssel valósul meg.
7. A nagy látogatottságú, kedvelt horgászhelyeken a később érkezők mindig úgy helyezkedjenek el,
hogy az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és horgászkészségünk bedobása ne jelentsen másokra
balesetveszélyt. Adjunk másnak is helyet, teret a horgászathoz. Ne zsúfolódjunk össze, tartsunk kellő
távolságot egymástól. Olyan felszerelést használjunk, amivel irányítani lehet a halat és amivel távol
tudjuk tartani a többi horgásztól. Amikor valaki mellettünk akaszt egy halat és várható, hogy az a
fárasztáshoz az előttünk lévő területre is szükség lesz akkor vegyük ki a felszerelésünket a vízből ezzel
is segítsünk a horgásztársnak a hal megfogásában. Lehetőleg gyorsan szákoljuk meg a halat, hogy a
többi horgász visszatehesse horgászkészségét a vízbe.
8. A horgászat során becsüljük és védjük a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen
bánjunk minden hallal. Ha valamely vízszakaszon sorozatosan méreten aluli, vagy fajlagos tilalom
alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet és szükség szerint
módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva sorozatosan kívülről akad a halba a horog.
Szándékosan sohase akasszunk halat kívülről! Az etikus horgász elengedi azokat a halakat, melyek
kívülről akadtak, ezt a jogszabály is előírja.
9. Horgászat közben mindig gondoljuk át, hogy fogásunkból mennyi halra van szükségünk, és csak
annyi halat tartsunk meg, amennyire szükségünk van, ne dobjuk el pazarlóan halzsákmányunkat. A
szükségtelen mennyiségű halat és azokat, melyeknek elvitelét az előírások tiltják, a fogást követően
óvatosan és sértetlenül, nagyon kíméletesen engedjük vissza, lehetőség szerint ki se vegyük a vízből.
Ha kíméletesen visszaengedjük a halakat, később újra lehetőség nyílik majd a megfogásukra. Mindig
megfelelő módon tároljuk a fogott halat! Ne pocsékoljuk, dobjuk ki a szemétbe a megfogott
halzsákmányt. Ne tartsunk meg halzsákmányt csak azért, hogy mutogassuk, felvágjunk vele. A halakat
ne tegyük ki lassú fulladásnak. A hal megölése mindig legyen gyors és humánus.
10. Tegyünk meg mindent a nem honos növények és állatok nem kívánatos terjedésének
megakadályozása érdekében. Ismerjük meg a nem kívánatos, idegenhonos, invazív fajokat, és
segítsünk megelőzni elterjedésüket. Horgászként sohase telepítsünk halakat, vagy növényeket a
vizekbe. A haltelepítésekre csak a víz hasznosítójának van joga. Ne használjunk olyan élő csalihalat,
amely más vízterületről származik, és ne telepítsünk idegen halfajokat, mivel azok életben maradva
elszaporodhatnak horgászvizeinkben. Tegyünk meg mindent az invazív, idegenhonos, terjeszkedő
halfajok elszaporodásának megelőzése érdekében.
11. A horgász óvja, védi a vizek halállományát és nem irigyli másoktól a halfogás élményét.
Tapasztalataival, tanácsaival lehetősége szerint segíti horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a
kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgászvendégeket, valamint azokat, akik arra idős koruk
vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
12. A horgász a halőrök és más hivatalos személyek által végzett ellenőrzéseket ne tekintse
indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért, a
vizek halállományának és környezetének védelme érdekében végeznek.
13. Azokat a horgászokat, akik megszegik a törvényeket és az előírásokat, erre figyelmeztessük, vagy
jelezzük a szabálytalanságot a halőr, a vízhasznosító részére.
14. A vízparti és nyíltvízi horgászat veszélyforrásokat is rejt, ezek elkerülése és a kultúrált emberhez
méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok
fogyasztásától.
A sportszerű, etikus horgászok azok, akik mindenkor figyelnek a vizek halállományára, a víz
környezetére, természeti értékeire, betartják a törvényi és horgászrendi előírásokat és a horgászat
általános etikai alapelveit.
MOHOSZ Elnöksége 2014. március 21.
Országos Horgászrend hatályba lépése: 2014. március 21.


 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 19
Heti: 178
Havi: 607
Össz.: 26 379

Látogatottság növelés
Oldal: MOHOSZ
Aknamélyítő Sporthorgász Egyesület Tatabánya - © 2008 - 2018 - aknamelyitok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: aknamélyítő sporthorgász egyesület - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »